FELADAT >> 18. Olvassa el „A fennhangon olvasó szótisztázás” című részt.

A FENNHANGON OLVASÓ SZÓTISZTÁZÁS

Van egy nagyon hatékony módszere annak, hogy a személynek egy könyvben vagy más írásos anyagban lévő meg nem értett szavait megtaláljuk. Ez a „fennhangon olvasó szótisztázás”.

Ha magában olvas, a tanuló gyakran nem tudja, hogy meg nem értett szavak felett siklott át. De valahányszor meg nem értett szavak felett siklik át, gondjai lesznek azzal, amit olvas.

A fennhangon olvasó szótisztázás során a személlyel fennhangon olvastatjuk az anyagot. Az a személy, akinek felolvas, segít neki megtalálni és letisztázni minden meg nem értett szót, és ennek megfelelően szótisztázónak hívjuk.

A fennhangon olvasó szótisztázást általában két személy végzi felváltva: az egyik tanuló a szótisztázó, és a másik tanulóval tisztázza a szavakat, majd cserélnek, s ilyenkor az első tanuló lesz a szótisztázó, akinek az előbb a meg nem értett szavait tisztázták, és most ő segít tanulótársának tisztázni a meg nem értett szavakat.

Egy szó sokféleképpen lehet meg nem értett. Fontos, hogy a fennhangon olvasó szótisztázást végző személy ismerje a meg nem értett szavaknak ezeket a különböző típusait. Egy szó a következők miatt lehet meg nem értett:

1. Hamis (teljesen rossz) meghatározás – A személy azt olvassa vagy hallja, hogy „macska”, és azt hiszi, hogy a „macska” szó azt jelenti, hogy „doboz”. Ennél nagyobbat nem lehet tévedni.

2. Kitalált meghatározás – Gyermekkorában a személyt „lánynak” nevezték a társai, amikor nem mert semmi merészet tenni. Kiötli, hogy a „lány” szó meghatározása: „gyáva ember”.

3. Helytelen meghatározás – A személy azt hallja vagy olvassa, hogy „számítógép”, és azt hiszi, hogy az egy „írógép”. Ez a „számítógép” szóra még akkor is helytelen jelentés, ha mind a számítógép, mind az írógép egyfajta gép.

4. Nem teljes meghatározás – A személy a „szalon” szót olvassa, és azt hiszi, hogy „szobát” jelent. A „szalon” szó meghatározása: „vendégek fogadására használt, díszesen berendezett szoba.” A személy meghatározása a „szalon” szóra nem teljes.

5. Oda nem illő meghatározás – A személy nagykötőjelet (–) lát abban a mondatban, hogy „Ma befejeztem a 3–7 számokat.” Azt hiszi, hogy a nagykötőjel kivonásjel, majd rájön, hogy 3-ból nem tud 7-et kivonni, így nem képes megérteni a mondatot.

6. Azonos alakú (idegen szóval „homonima”: olyan hangsor vagy jel, amelynek két vagy több egymástól világosan elkülönült jelentése van) meghatározás – A személy a „pont” szót hallja abban a mondatban, hogy „életének válságos pontjához érkezett”, és mivel tudja, hogy a „pont” a mondat végén szerepel, és azt jelenti, hogy ott meg kell állni, azt hiszi, hogy az illető életének ez volt a vége.

7. Helyettesítő (rokon értelmű) meghatározás – A személy a „gőgös” szót olvassa, és azt hiszi, hogy a szó meghatározása: „büszke”. A „büszke” és a „gőgös” rokon értelmű szavak. A személynek meg nem értett szava van, mert a „gőgös” szó azt jelenti, hogy „önteltségében másokat megvető”.

8. Kihagyott (hiányzó) meghatározás – A személy a következő mondatot hallja: „A lovag nagy haragra gyulladt.” Az illető két meghatározást ismer a „gyullad” szóra. Tudja, hogy a „gyullad” azt jelenti: „égni kezd” és „vörös, meleg duzzanat keletkezik rajta”. E meghatározások egyike sem igazán tűnik számára értelmesnek abban a mondatban, amit épp most hallott. Sehogy sem érti, hogy mi köze a haragnak az égéshez. Nem tudja, hogy a „gyullad” ebben az értelemben a következőt jelenti: „Valamely heves érzelem, indulat, vágy hirtelen feltámad valakiben.”

9. Nincs-meghatározás – A nincs-meghatározás „nem értett” szó vagy jel. A személy ezt a mondatot olvassa: „Az üzlet nem hozott profitot.” Ebből semmi megértése nem származik, mivel nincsen meghatározása a „profit” szóra. Ez a szó azt jelenti: „nyereség, haszon”.

10. Visszautasított meghatározás – A személy nem hajlandó utánanézni a csillag (*) meghatározásának. Amikor megbeszéljük vele, kiderül, hogy valahányszor csillagot lát az oldalon, tudja, hogy az anyag „nagyon nehezen olvasható”, „irodalmi”, „nehéz” és „nagyon intellektuális” lesz.

Ha a személy rendszeresen nagyon sok meg nem értett szó felett siklik át olvasmányai vagy oktatása során (ami a jelen kultúrában szinte mindenkire érvényes), akkor nemcsak az olvasási képessége csökken, hanem az intelligenciája is. Amit ő maga ír és mond, azt mások nem értik meg, amit olvas és hall, azt ő nem érti meg, és így kimarad a kommunikációból. Nagy a valószínűsége, hogy a világ elég különös helynek fog tűnni számára, úgy fogja érezni, hogy „nem értik meg” (milyen igaz!), és az élet kissé nyomorúságosnak fog tűnni a szemében. Mások számára akár bűnözőnek is tűnhet. Legjobb esetben is egyfajta robottá vagy zombivá fog válni. Tehát láthatjuk, hogy nagyon fontos tisztázni a meg nem értett szavakat.